Hajrá, magyarok!
Tornából szociális alapon, illetve
szánalomból felmentett lévén, mindig is csodáltam azokat az embereket, akik
képesek voltak hajnalban nyafogás nélkül edzésre indulni, miközben én pontosan ebben
az időben a takaró alatt még azért is morgolódtam, mert a talpamat kicsit érte
a huzat.
 |
| Gyöngyi, Zsuzsi, Vera, akik hozzák a "fehér aranyat" :-)) Köszönjük nekik! |
Egyszer az ikertesómmal elhatároztuk,
hogy reggelente úszással kezdjük a napot. Úgy emlékszem, kétszer vettük rá
magunkat a dologra, aztán harmadszor azzal legalizáltuk nyilvánvaló
lustaságunkat, hogy szegény, ikergyermekeit egyedül nevelő anyánk biztosan
idegbajt kapna, ha egyszerre kapnánk tüdőgyulladást, mert decemberben vizes
hajjal távozunk az uszodából. Aztán a tesóm egyszer még vett nekem ajándékba
egy kondibérletet, de miután az edző közölte velem, hogy itt bizony nem tűrik
az olyan pipogya, mihaszna alakokat, mint én, sírva menekültem a teremből. Ezt
követően azonban legalább volt mire hivatkoznom, miközben kerültem a
sportlétesítményeket, persze csak is azért, nehogy ismét megbántson valaki, ami
után aztán egy életen át sem tudja majd helyreállítani megrendült önbizalmamat
a pszichológusom.
Aztán úgy hozta az élet, hogy egy
sportolóhoz mentem hozzá. Ja, nem az volt, hogy letagadta a dolgot és csak a
nászéjszakán került elő a vívófelszerelés az ágy alól, hanem csak így jött a
dologJ
Amikor egyszer a fejemhez vágta, soha nem fogom megtudni, mi az, hogy kitartás,
na akkor kezdtem el kapiskálni, hogyan is kerülhetett oda kétszer is az
olimpiára. Aztán megismerkedtem a paralimpiai vívócsapattal is és már nem volt
kétséges számomra, hogy azok a fogyatékosak, akikkel nap, mint nap körül vagyok
véve – köztük én is - , nem pedig Krajnyák Zsuzsiék, akik bármikor kenterbe
vernek, ha arról van szó. Semmi kétség, szégyellem magam a lustaságom miatt, és büszke vagyok rá,
hogy ilyen emberek, mint a paralimpiai csapat tagjai, elfogadnak barátjukként.
Mielőtt elutaztak
Londonba, Krajnyák Zsuzsi spenóttortát kért, mi meg érmet. Ő teljesítette, mi
is. Holnap érkezik a paralimpiai vívócsapat, sok-sok éremmel:-):-):-) mi ott
leszünk, ezzel:-) És, hogy Ti se maradjatok ki a jóból, természetesen
most megosztom veletek ezt az egyébként roppant egyszerű receptet.
OLIMPIAI SPENÓTTORTA
Mivel ez egy sós sütemény és ehhez nincs
alkalmasabb és gyorsabb a fagyasztott levelestésztánál, hát én is ezt
használtam. Miután kiolvadt, lisztezett deszkán kinyújtottam és három egyenlő
formát vágtam ki belőle. Kettőt simán megsütöttem 250 fokon kb. 20 perc alatt.
A harmadikat, amelyik a teteje lett, tojással megkentem, sajttal megszórtam és
így sütöttem készre.
Közben egy fagyasztott spenótot
felolvasztottam, sóval, borssal, fokhagymával ízesítettem, adtam hozzá kb. 1,5
deci főzőtejszínt, majd annyi lisztet, hogy sűrű krémet kapjak. Kevertem még
bele kb. két marék reszelt trappistát és ugyan ennyi füstölt sajtot. Amikor
kihűlt, a kisült lapokat ezzel a krémmel kentem meg. A krém tetejére, a lapok
közé még szórtam sajtot, így finomabb. Az oldalát spenótkrémmel kentem be és
reszelt sajttal díszítettem. A tetejét piros-fehér-zöldre dekoráltam,
paprikakrémből, sajtból és spenótból.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése