2012. november 20., kedd

SAJTTAL TÖLTÖTT TÓCSNI RÉPÁS KÁPOSZTASALÁTÁVAL




SAJTTAL TÖLTÖTT TÓCSNI RÉPÁS KÁPOSZTASALÁTÁVAL


A salátához lereszeljük a káposztát és a répát. A keverékét besózzuk, majd 5 perc pihentetés után a zöldségek levét kicsavarjuk. A keveréket meglocsoljuk kevés mogyoróolajjal, kis mézzel, pár csepp ecettel, majd a hűtőben pihentetjük. 
A tócsnihoz lereszelünk négy nagyobb krumplit, 1 hagymát, hozzáadunk egy tojást, sót, borsot, majoránnát és annyi lisztet, hogy nokedli sűrűségű masszát kapjunk. Egy kiolajozott tepsibe kis halmokat rakunk a keverékből. Ezekre sajtot halmozunk, majd a sajtot befedjük a maradék tésztával. A tócsnik tetejét lenmaggal szórjuk meg. 200 fokon kb. 40-50 perc alatt megsütjük a töltött lepényeket.

2012. november 15., csütörtök

A nagy kérdés


A nagy kérdés

A nap kérdése: hová tűnt Csobot Adél? Mielőtt azt hinnéd, szívatlak, nyomatékkal kijelentem, nem erről van szó. Ezt a kérdést tök komolyan feltették, mégpedig a tévében! Egyébként meg kit érdekel, hogy hová tűnt? Titeket igen?


Ha eljön a világvége.... (www.doomsdaytube.com)
Viszont vannak kérdések, amelyek mostanában igenis foglalkoztatnak. Ilyen például, hogy lesz-e világvége pontosan 17 nappal a nevem napja után? Na, ez sem azért izgat, mert félek attól, hogy hamarabb kell találkoznom Szent Péterrel, mint ahogy eredetileg terveztem, sokkal inkább az érdekelne, kezdhetem-e mától írni a valódi blogomat?J Meg aztán ott van az a marha sok egyén, akikkel még beszélgetnem kellene egyről és másról, mielőtt mindannyian alulról kezdenénk szagolni az ibolyát. Na, ez egy másik kérdés! Ha eljön a világ vége, akkor nyilván ibolya sem marad, de akkor meg mit szagolgatunk majd alulról?
Aztán egy következő kérdés, ami felettébb foglalkoztat, hogy ki reklamál akkor, hogy hibás volt a riasztó, ha az egész család kipurcan szénmonoxid-mérgezésben? Érvényes ez egy egész famíliát érintő gombamérgezésre is…
Na és még egy dilemma. Miért kussol több tucat ember, ha mindenki tisztában van vele, hogy valami szar? Vagy inkább híg fos, mert még a formálható szar színvonalát sem éri el?
És nálam a hét kérdése: ki lehet a titokzatos idegen? J
Na hát engem most éppen ezek a kérdések foglalkoztatnak és ha ezeknek már mind a végére jártam, na majd éppen akkor elkezdem felkutatni Csobot Adélt is….
Sokáig az is kérdés volt számomra, hogyan készítsek igazán pihe-puha kalácsot. Mostanra megtaláltam ennek is a titkát, amit most veletek is megosztok.






LEKVÁROS ÉS CSOKIS KALÁCSKÁK

Két deci langyos, cukros tejben megfuttatunk egy csomag élesztőt. A kenyérsütőbe beleteszünk 20-20 deka sima- és réteslisztet, 1 tojást, 5 deka olvasztott vajat, 2 kanál cukrot, egy csipet sót és az élesztős tejet. A gépet elindítjuk a dagasztó-kelesztő programon. Közben figyeljük a tésztát, aminek egészen lágynak kell lenni. Ha esetleg folyós, tegyünk hozzá még kicsi lisztet. A megkelt tésztát lisztezett deszkán ujjnyi vastagra nyújtjuk. A tésztát egyenlő nézetekre vágjuk, melyek közepébe lekvárt, vagy csokikrémet teszünk. Ezután gombócokat gyúrunk belőlük, a gombócuk közepét az ujjunkkal benyomjuk, így a kalács úgy néz majd ki, mint egy fánk. A kalácskákat még fél óráig kelni hagyjuk, majd 200 fokon aranybarnára sütjük őket. A lyukakat lekvárral vagy csokival megtöltjük, valahogy így.



2012. november 13., kedd

Mert ami nem túl gusztusos…


Mert ami nem túl gusztusos…

Nem túl gusztusos dolog mások farkával verni a csalánt. Bár ha az számomra semmiféle következménnyel nem járna, netán a bankszámlám hízna tőle, na, akkor talán én is kevésbé lennék finnyás.


Nem túl gusztusos kisbaltával csuklóból levágni annak a kezét sem, aki előtte azzal tömte beléd a finom falatokat. Persze van olyan, hogy már unod a banánt és körtére vágysz, de ezért még nem ütsz-vágsz…
Nem túl gusztusos dolog azokat jó bő nyállal szembeköpni, akik előző nap még titkokat suttogtak a füledbe, épp olyanokat, amelyekből másnap megetethetted a gyerekedet, meg esetleg még a szomszédét is…
Nem túl gusztusos dolog kést döfni valakinek a hátába csak azért, mert ő, az ostoba, barátjának hitt és hátat fordított neked, miközben te már élezted a böhöm nagy késedet…ja, hogy az ő hibája, hogy nem látta azt a mocskos nagy bicskát ami egész végig ott volt a farzsebedben?
Nem túl gusztusos dolog valakinek a szemébe mondani, „ja, hát hogyne, soha senkinek, az életem árán is megőrzöm, a sírba viszem”, miközben már azt számolgatod, mennyi ilyen balekot kell pofára ejtened ahhoz, hogy megvehesd az új autódat…
Nem túl gusztusos dolog a kicsikbe belerúgni, csak azért, mert ők nem érik fel a cipőtalpadat, mert mi van akkor, ha csak azért nem érik fel, mert éppen erőt gyűjtenek ahhoz, hogy feltápászkodjanak a földről…
Nem túl gusztusos dolog másokat a barátságodról biztosítani, miközben éppen azt a sírt ásod, amelybe belerugdosod majd őket, persze csak azután, miután neked már elég jó…
Ahogy öregszem, egyre finnyásabb vagyok, valahogy nem akaródzik sem a csalán, se a bő nyál, se a bicska…az ismerőseim meg csak röhögnek rajtam, hogy nekem az a dicséret, hogy korrekt, többet ér egy Mercedesnél. Na, akkor jó éhenhalást - mondják, felvázolva a jövőt és bár tudom, hogy igazuk van, de mégsem izgat, sokkal felszabadítóbb érzés tudni, hogy amíg egyesek a sok pénzükbe lassan, módszeresen és nagyon fájdalmasan beledöglenek, addig én legalább gyorsan halok majd éhen. Urnahelyem már van, akciósan vettem, a többi meg nem érdekel, mától dudorászva szarok a világra…

HAMIS TÚRÓS-KRÉMES


Miközben a tésztalapot kihűtjük, fél liter tejben elkeverünk egy vaníliapudingot, ízlés szerint cukrot adunk hozzá, illetve 3 kanál búzadarát és sűrű krémet főzünk belőle. Amikor kihűlt, hozzákeverünk fél vajat, illetve 2 deci keményre vert tejszínhabot. Ezt követően 1 csomag túróhoz, adunk vaníliacukrot, citromhéját, ízlés szerint porcukrot, negyed vajat és 2 deci felvert tejszínhabot. A piskótát kettévágjuk. Az egyik lapra először rátesszük a vaníliakrémet, aztán a piskótalapot, majd a túrókrémet, a tetejét olvasztott csokival borítjuk be.