Csak egy szájhős- Pezsgőleves

Csak egy szájhős

Ha az ember megvágja a kezét képes órákon át vinnyogni, nyavalyogni, hogy az vérzik és milyen nagyon fáj. Ha az ember mondjuk egy betegség miatt elveszíti a kezét, vagy a lábát, hallgat, mert úgy érzi, attól a pillanattól kevesebb lett, és mások többek nála. Még restelkedik is, mintha bajba keveredett volna.

Szájhős társadalomban élünk. Azt mondjuk, rettenetesen sajnáljuk a betegeket, haldoklókat, szegényeket, hajléktalanokat, rokkantakat, de ha ezt tettekkel kell bizonyítani, csak kevesen mennek oda, hogy segítsenek rajtuk. Az állam kijelöli a rokkant parkolókat, aztán állami emberek várakoznak ott, mert éppen nem vették észre, hogy korábban épp ők jelölték ki, vagy éppen abban a pillanatban vészhelyzetbe kerültek, és annyira siettek, hogy az már tulajdonképpen egyszerű állampolgári ésszel fel sem fogható.
Aztán meg ott vannak a mercédeszesek és a taxisok. Ők még az államiaknál is feljebb vannak a piramisban, ha a parkolásról van szó. Lelkiismeret furdalás nélkül foglalják el a rokkantak elől a helyeket, s ha az ember kérni mer tőlük, örüljön, ha monokli nélkül megússza a kalandot. Sokszor emeltem már fel a szavamat emiatt, mivel családilag érintett vagyok az ügyben, de mintha folyamatosan bezárt kapukat döngetnék. Nem értem, hogy sötétedés után hirtelen hová tűnnek a parkolóőrök és a rendőrök  például a Nagymező utcából, ahol a hiénázó taxisok minden parkolóhelyet drosztként használnak, sőt még a rokkant helyet is elfoglalják, ha már nincs más. Természetesen a rokkant nem szól, mert őt úgy szocializálta a társadalmunk, hogy kevesebb, ám én már többször is vitába keveredtem a fuvarozókkal. Mondanom sem kell, hogy eredménytelenül.
Mivel a minap ismét szembe jött velem az emberi primitívség ezen típusa, újból úgy éreztem szólnom kell, hogy segítsen már végre valaki! S, hogy kinek szóljak? Nem is tudom. Talán mindenkinek, aki primitív és aki nem, aki süket, és aki halló, vagy csak befolyásos és nem olyan állami, aki maga is csak szájhős!
Az az étel, amit ma ajánlok, annyira finom, hogy talán segít pár pillanatra feledtetni mindazt, ami napközben felbosszantotta az embert. Próbálják ki!

PEZSGŐLEVES GRÁNÁTALMÁVAL

Hozzávalók:

1 üveg édes pezsgő

1 deci tejszín

3 tojás sárgája

szegfűszeg

fahéj

cukor

citromhéj

1 csipet só

1 gránátalma

Elkészítése:

1. A pezsgőt felforraljuk, cukrot, citromhéjat, szegfűszeget, fahéjat, csipet sót teszünk bele, majd kihűtjük.

2. Ezt követően 1 dl tejszínt 3 tojássárgájával kikeverünk, majd állandó kavargatás közben a pezsgőt hozzáadjuk.

3. Gránátalmamagot adunk hozzá. Csészében vagy üvegtálban tálaljuk, tetejére dísznek mazsolát is tehetünk. Melegíteni nem szabad, mert a tojás kicsapódik!

A TB-n túl…

A TB-n túl…

Egyszer volt, hol nem volt, a befizetett TB-n és az SZTK falain túl, volt egy puccos magánklinika, ahová a csekély havi fizetésemből, soha a büdös életben nem fogok bejutni. És akkor ezzel már gyakorlatilag rá is faragtam.

Egyszer én is kipróbálnám, milyen SZTK-ban, boríték odacsúsztatása nélkül fogat húzatni, de nem vagyok annyira bátor, mint az a kolléga, aki kísérletként állami kórházban, fogadott orvos nélkül szült. Na, meg is lett a következménye, szegény hosszan sorolta egy cikkben, milyen megalázó dolgokat kellett átélnie és milyen embertelen körülményeket tapasztalt az egyik budapesti kórházban.

Van egy barátnőm, aki egy állami rendelőintézetben orvos, és ha panaszkodom neki, hogy itt fáj, meg ott hasogat, rendszeresen rá akar beszélni, menjek el hozzájuk kivizsgálásra. Már a gondolattól is a hidegrázást kapok, pedig az az SZTK tényleg csillog-villog a többihez képest, és még csak sorban állni sem kellene, mert mint említettem, protekciós vagyok. És mégis, valahogy benne van az agyamban, hogy ez egy „beteggyár”, és ha nem fizetek az ellátásért (mármint a TB-n túl), akkor csúnyán beszélnek velem, vagy elnézik a bajomat, esetleg csupán a túlterheltség miatt, összekeverik a vérleletemet egy prosztatarákoséval, és hiába tiltakozom, megoperálják bennem azt is, amim nincs.

Magam is tapasztaltam már, milyen ugyan azzal a betegséggel állami és magánrendelésen kezelést kapni. Mi nem kísérleteztünk ugyan, csak úgy hozta az élet, hogy akkor én jól kerestem és meg tudtam fizetni a puccosabb doktort, míg az ismerősöm, a szerencsétlen, ugyan azzal a betegséggel az egyik SZTK-ban kötött ki. Őt megoperálták, engem egy viszonylag újszerű, modern módszerrel kikezeltek, anélkül, hogy felaprítottak volna. Mindketten meggyógyultunk, igaz neki azóta többször is újra előjött a problémája, nekem nem. Én 100 ezret fizettem a kezelésekért, ő semmit, de azóta is bánja a dolgot, múltkor kérte is a kezelőorvosom elérhetőségét. Azt mondta, spórol, vagy kölcsönkér, mert hitelt erre nem adnak neki.

Elnézést az ijesztgetés miatt, de most ez úgy kikívánkozott belőlem. Cserébe, amiért „meghallgattatok”, természetesen ma is hoztam valami finomságot. Íme:

DZSUVECS

Hozzávalók:

1 kg paprika (kápia és TV vegyesen)

3-4 fej hagyma

½ kg paradicsom

3-4 nagyobb sárgarépa

2 fehérrépa

20 deka zöldborsó

olaj

só, bors, majoránna

rizs

Elkészítése:

1. A répákat megtisztítjuk, és vékony karikára vágjuk, majd vajon a borsóval együtt

megpároljuk.

2. A hagymát felaprítjuk

3. A paprikát, paradicsomot nagyobb kockára vágjuk.

4. A hagymát megdinszteljük, hozzáadjuk a paprikát, majd amikor az már félig puha,

hozzátesszük a paradicsomot, illetve a vajon párolt zöldségeket. Fűszerezzük. Addig

rotyogtatjuk, amíg jó szaftos lesz.

5. A rizst megfőzzük.

6. Lehetőleg cserépedényt használjunk a sütésre. Vajazzuk ki. Rizzsel kezdjük a rétegezést,

majd tegyük rá a zöldségragut. Így folytassuk, amíg van alapanyagunk. A tetejére rizs

kerüljön, amit öntözzünk meg tejföllel.

7. 200 fokon körülbelül 40 percig sütjük, aztán tálalhatjuk!

Ficam

Ficam

Kificamodott a világ, vele együtt az ízlése is. Ráférne egy jó kis borogatás, vagy egy intenzív kórházi kezelés. Addig meg, amíg lábadozik, kirendelnék mellé egy pszichológust, aki rendbe teszi a lelkét, hogy mire a ficam rendbe jön, a világ rendje is helyreálljon.

A másfél éves felemeli a kezét, rugózik, vagy éppen azt mondogatja: tá', tá',  ha azt akarja, hogy táncolj vele. Aztán, ha teljesíted a kívánságát, szeretete jeléül megölel. A felnőtt, ha azt akarja, hogy úgy táncolj, ahogy ő szeretné, azt hazudja, szeret. Elég nagy a differencia. Mondom, kificamodott a világ.
A "bibis lábú" világot érdemes lenne alávetni egy alapos és teljes körű kivizsgálásnak. Mondják, hogy ficam többnyire csak ott keletkezik, ahol a tartószalagok már egyébként is gyengék voltak. Na annak kellene tüzetesen utána nézni, hogy mitől lazult meg a világ tartása. Nem tudom, hogy a világ TB-je, vajon fedezne-e egy ilyenfajta nagy generált, persze lehet, hogy elég lenne csak egy röntgen, vagy egy ultrahang.
Mindenesetre azt javaslom annak, aki illetékes beutalót írni a világnak, máris kezdje hegyezni a tollát, mert én 'bíz Isten elküldöm hozzá ezt a beteget. Mert ebben az esetben is csak a remény maradt, és ha meg sem próbálkozunk vele, a világunk örökre sánta marad.
Ma ételemnek nincs különösebb neve, mi csak úgy emlegetjük, tofu, ahogy én szeretem. Remélem, ti is szeretitek majd, s nem mondjátok, hogy ízlésficamban szenvedek!

TOFU, AHOGY ÉN SZERETEM

Hozzávalók:

1 csomag lágy tofu

1 nagyobb sárgarépa

1 nagyobb fehérrépa

kevés káposzta

kevés szójabab csíra

2 közepes vöröshagyma

sötét szójaszósz

só, bors, cukor

méz

mustár

Elkészítése:

1. A tofut kockákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk, és kis olajon megpirítjuk. Így jobb az állaga!

2. Összekeverjük a mézet és a mustárt, egyharmad-kétharmad arányban, vagyis két rész mustárhoz egy rész mézet adunk. Ebben pácoljuk a tofut.

3. Közben a zöldségeket kis csíkokra aprítjuk, a hagymát is.

4. A zöldségeket vajon megpároljuk kevés cukorral.

5. Amikor a zöldségek megpuhultak, hozzátesszük a mézes-mustárba pácolt tofut, meglocsoljuk 1 kanál szójaszósszal és kb. 10 percig összefőzzük az egészet. Rizst kínálok mellé.

Biomizéria

Biomizéria

Ültünk a fűtetlen Trabantban, és csak arra tudtam gondolni, hogy pár óra múlva annyi banánt ehetek, amennyit még életemben nem láttam. Aztán meg azon töprengtem, hogyan mondjam majd el az osztálytársaimnak ezt az élményt, hogy minél menőbbnek tűnjek. 

Debrecentől Bécsig jéggé dermedt a lábunk, és amikor kiszálltunk a puccos piacon az autóból, már senkit nem érdekelt a banán, csak, hogy hol tudnánk megmelegedni. Hogy végül vettünk-e déligyümölcsöt ott Bécsben? Már nem is emlékszem, mint ahogyan arra sem, volt-e ott biobanán.
Az viszont tuti, hogy Pomázon az egyik zöldségesnél egy időben táblán hirdették, náluk bizony biobanán kapható. Megálltam egy percre, és komolyan elgondolkodtam. Ez nálam nagyon ritka, mert leginkább magányosan, a hálószobában, a fürdőben, vagy a toaletten töprengek az élet nagy kérdésein, ám ekkor a tény, hogy Magyarországon biobanánt árulnak, annyira meglepett, kénytelen voltam ott, helyben magamba szállni. Bár nem vagyok sem kereskedelmi, sem export-import szakértő, de úgy tudom, a távoli országokból érkező gyümölcsöket különböző anyagokkal tartósítják, éppen azért, hogy ne szottyosan érkezzenek hozzánk. És ha ez igaz, akkor a banán ugye nem nevezhető organikusnak. Persze lehet, hogy Pomáz közelében van egy eltitkolt banánültetvény, amiről nem tudok, és ott valóban biotermelés folyik. Ha valaki tudja, hol rejtegetik ezt a különlegességet, ne habozzon, írjon azonnal!
A biorovarírtó kérdése is szöget ütött egyszer már a fejemben. Kicsit nehezen tudom elképzelni, hogy egy "gyilkolószer" bio legyen, de legalábbis rém szürreális már maga az elnevezés is.
Én a világunkban uralkodó biokáosz ellenére is igyekszem organikus táplálékokat fogyasztani, még ha tudom is, semmiféle garancia nincs arra, hogy a biogazda nem titokban, az éjszaka leple alatt permetezte a termést. Egyet tehetek, bízom, és kész.
Mai receptem egy igazi különlegesség, érdemes kipróbálni, még, ha nincs is spárgaszezon. Én mindig rakok el spárgát is a mélyhűtőbe, ilyenkor csak előkapom, és már készülhet is a finomság.

SPÁRGÁS PALACSINTA

Hozzávalók

fél csomag spárga

2 tojás

liszt

tej

5 deci főzőtejszín

10 deka reszelt sajt

10 deka füstölt sajt

só, bors

Elkészítése

1. Hagyományos módon palacsintát sütünk, de ne édesen!

2. A spárgát megtisztítjuk, és sós vízben megfőzzük, de ne túl puhára!

3. Két-két spárgát beleteszünk a palacsintába, amit feltekerünk, végeit behajtjuk.

4. A palacsintákat kivajazott tepsibe szorosan egymás mellé tesszük.

5. Egy serpenyőben vajon kevés lisztet pirítunk, ezt felöntjük a tejszínnel, sózzuk, borsozzuk, és amikor forró, a reszelt sajtot is beletesszük.

6. A sűrű szószt a palacsintákra öntjük. A tetejére kerül a füstölt sajt.

7. Előmelegített sütőben 200 fokon az egészet addig sütjük, amíg picit megpirul a teteje. 

Ez itt a mikrohullám

Lencserolád pezsgőmártással

Hozzávalók:

2-3 deci pezsgő

1 deci tejszín

kevés cukor

kevés vaj (ha lehet, házi)

1 csomag lencse

só, bors, babérlevél

fokhagyma

1 fej vöröshagyma

2 tojás

1 csomag rizsliszt

szezámmag

zsemlemorzsa

Elkészítése:

1. A lencsét előző este beáztatjuk, majd másnap sóval, borssal, fokhagymával, egy egész vöröshagymával és babérlevéllel feltesszük főni.

2. Amikor puhára főtt, kevés rizsliszttel besűrítjük.

3. Miután teljesen kihűlt, beleütünk két tojást, teszünk hozzá kevés zsemlemorzsát, kicsi lisztet, hogy sütésnél jól összeálljon a massza.

4. A kis roládokat szezámmagba forgatjuk, majd olajban pár perc alatt ropogósra sütjük.

5. A szószhoz a vajból és a lisztből világos rántást készítünk.

6. Állandó kevergetés mellett hozzáadjuk a tejszínt, illetve a pezsgőt. Kevés cukrot, csipetnyi sót és pici borsot teszünk bele, amíg be nem sűrűsödik. Ezzel tálaljuk a roládokat.

Mi fu? Tofu!

Mi fu? Tofu!

A 24 éves férfi állítólag rájött, hogy se ideje, se pénze a konyhai műveletek elvégzésére, ezért inkább a jövőben mellőzni akarja ezeket. Mivel enni viszont kell, ezért megálmodott egy löttyöt, ami állítása szerint mindenféle anyagot tartalmaz, amire a szervezetnek szüksége van. Ha ez igaz, és valóban ekkora az érdeklődés iránta, én tényleg nagyon szomorú vagyok. Lehet, hogy ezzel vége a gasztronómiának?

Elmagyarázni a született süketnek azt, hogy milyen a déli harangszó, nagyon nehéz dolog. Véleményem szerint egy olyan embernek, aki pótló folyadékokat agyal ki az ételek helyett, épp ilyen nehéz elmagyarázni a gasztronómia csodáját. Csak azt tudja, milyen megnyugtató és kreatív dolog főzni, aki, mindezt szívvel teszi, ha az ember erőlteti, akkor csak rosszízű, égett, szomorúság ízű és állagú ételek kerülnek az asztalra.

Szerintem főzni úgy kell, mintha minden egyes csipet fűszerünket utoljára tennénk a levesünkbe, mintha minden feltálalt ételünk az utolsó lenne. S, ha valóban így kerül ki minden a konyhánkból, akkor sem itt ebben a földi létben, sem majd Szent Péter előtt nem kell szégyenkeznünk. Mai ételem egy első találkozásra igencsak ízetlennek tűnő alapanyagból, tofuból készült, de higgyék el, némi szenvedéllyel és kis kreativitással isteni ételeket készíthetünk belőle.

  Babos-laskagombás tofupörkölt

 

Hozzávalók:

50 dkg laskagomba

10 dkg fehér bab

1 csomag kemény tofu

vöröshagyma

1 paradicsom

1 paprika

vöröshagyma

só, bors

Elkészítése:

1. A babot előző este beáztatjuk, majd másnap sós vízben puhára főzzük.

2. A gombából hagyományos módon pörköltet készítünk.

3. A tofut kisebb kockákra vágjuk, majd kis olajon arany barnára pirítjuk.

4. A hagymából, paradicsomból, paprikából és pirospaprikából pörköltalapot készítünk.

5. Amikor jó szaftos, belekeverjük a pirított tofukockákat, és kb. 10 perc alatt összefőzzük.

6. Végül a babot, gombát és tofut összekeverjük és még pár percet hagyjuk főni, hogy az ízek összeérjenek. Azért készítjük külön az alapanyagokat, hogy ne törjenek össze! Én galuskával tálalom.