Csak egy szájhős- Pezsgőleves

Csak egy szájhős

Ha az ember megvágja a kezét képes órákon át vinnyogni, nyavalyogni, hogy az vérzik és milyen nagyon fáj. Ha az ember mondjuk egy betegség miatt elveszíti a kezét, vagy a lábát, hallgat, mert úgy érzi, attól a pillanattól kevesebb lett, és mások többek nála. Még restelkedik is, mintha bajba keveredett volna.

Szájhős társadalomban élünk. Azt mondjuk, rettenetesen sajnáljuk a betegeket, haldoklókat, szegényeket, hajléktalanokat, rokkantakat, de ha ezt tettekkel kell bizonyítani, csak kevesen mennek oda, hogy segítsenek rajtuk. Az állam kijelöli a rokkant parkolókat, aztán állami emberek várakoznak ott, mert éppen nem vették észre, hogy korábban épp ők jelölték ki, vagy éppen abban a pillanatban vészhelyzetbe kerültek, és annyira siettek, hogy az már tulajdonképpen egyszerű állampolgári ésszel fel sem fogható.
Aztán meg ott vannak a mercédeszesek és a taxisok. Ők még az államiaknál is feljebb vannak a piramisban, ha a parkolásról van szó. Lelkiismeret furdalás nélkül foglalják el a rokkantak elől a helyeket, s ha az ember kérni mer tőlük, örüljön, ha monokli nélkül megússza a kalandot. Sokszor emeltem már fel a szavamat emiatt, mivel családilag érintett vagyok az ügyben, de mintha folyamatosan bezárt kapukat döngetnék. Nem értem, hogy sötétedés után hirtelen hová tűnnek a parkolóőrök és a rendőrök  például a Nagymező utcából, ahol a hiénázó taxisok minden parkolóhelyet drosztként használnak, sőt még a rokkant helyet is elfoglalják, ha már nincs más. Természetesen a rokkant nem szól, mert őt úgy szocializálta a társadalmunk, hogy kevesebb, ám én már többször is vitába keveredtem a fuvarozókkal. Mondanom sem kell, hogy eredménytelenül.
Mivel a minap ismét szembe jött velem az emberi primitívség ezen típusa, újból úgy éreztem szólnom kell, hogy segítsen már végre valaki! S, hogy kinek szóljak? Nem is tudom. Talán mindenkinek, aki primitív és aki nem, aki süket, és aki halló, vagy csak befolyásos és nem olyan állami, aki maga is csak szájhős!
Az az étel, amit ma ajánlok, annyira finom, hogy talán segít pár pillanatra feledtetni mindazt, ami napközben felbosszantotta az embert. Próbálják ki!

PEZSGŐLEVES GRÁNÁTALMÁVAL

Hozzávalók:

1 üveg édes pezsgő

1 deci tejszín

3 tojás sárgája

szegfűszeg

fahéj

cukor

citromhéj

1 csipet só

1 gránátalma

Elkészítése:

1. A pezsgőt felforraljuk, cukrot, citromhéjat, szegfűszeget, fahéjat, csipet sót teszünk bele, majd kihűtjük.

2. Ezt követően 1 dl tejszínt 3 tojássárgájával kikeverünk, majd állandó kavargatás közben a pezsgőt hozzáadjuk.

3. Gránátalmamagot adunk hozzá. Csészében vagy üvegtálban tálaljuk, tetejére dísznek mazsolát is tehetünk. Melegíteni nem szabad, mert a tojás kicsapódik!