Semmit mondok...
Úgy döntöttem, hogy
csinálok egy könyvet a semmiről. De nem úgy, hogy írok róla, hanem konkrétan
semmi nem lesz a lapokon. Vagyis, hogy lesz, mégpedig a semmi. A könyvet
azoknak ajánlom majd, akik unják a sablonos, mindig valamiről szóló műveket.
Ez nem semmi... |
Azt olvasom, hogy
óriási sikert aratott egy CD, amin csend van. A csendet ráadásul nem is akárhol
vették fel, hanem egy seafordi templomban.
A hanglemezt úgy kapkodják, mint a cukrot, ebből aztán majd futja mindenre, még
arra is, hogy megtöltsék a templomot csak úgy, csend ellen. Komolyan mondom,
hogy annak, aki ezt az egészet kitalálta és még el is adta, odaadnám a
Nobel-díjat, már ha lenne olyan kategória, amiben ez a dolog bele passzolna.
Eladni a semmit és azzal sikert aratni nagyobb dobás, mint a decemberben
haldokló nénikére rásózni a jövő nyári szandált. Ennek ellenére mégiscsak
sikerült valakinek, akinek ezúttal is gratulálok.
A semmiről szóló könyvemből
aztán forgatókönyvet is készítenék, csinálhatnánk egy filmet, mondjuk A semmi
megtestesülése címmel. Kis költségvetésű film lenne, hiszen nem szólna
semmiről. Semmit, a főszereplőt, senki játszaná, s mivel semmi dolga nem lenne
a munkával, ezért fizetni sem kellene neki. A filmet úgy reklámoznák: „ehhez
semmi nem fogható”! A mozit mindenki féláron nézhetné meg, aki igazolást hoz
arról, hogy semmi nem érdekli, vagy, hogy ő egy nagy senki. Na jó,
vegyétek úgy, hogy semmit nem mondtam.
Azért persze
mégiscsak izgat ez a csend CD, meg annak a megtestesülése. Vajon, mit
gondolhatnak a hívek, amikor beteszik a lejátszóba és hallgatni kezdik? Talán
azt, hogy Isten elfelejtette bekapcsolni a felvevőgombot, amikor belekezdett a
mennyei prédikációba? Vagy azt, hogy mindenki hülye, aki nem hallja meg ebben az
isteni csendben a megváltó szavát? Ha így van, nem csoda, hogy mindenki hallgat
róla, hogy a király meztelen! De az is lehet, hogy mindenki ajándéknak veszi a
CD-t, amolyan intelligens „kussolj már végre” célzás gyanánt.
S mielőtt én is
kapok egy ilyen lemezt, addig gyorsan kieresztem még a hangom, és megosztok
veletek egy finom receptet.
RIZSGOLYÓK, AHOGY ZSUZSI KÉSZÍTI
Ahogy az
elnevezéséből is láthatjátok, ez a mostani nem saját receptem, de annyira
finom, hogy úgy gondoltam, meg kell osztanom veletek. Egy bögre jázmin rizst
felteszünk főni dupla mennyiségű vízben, sóval és borssal fűszerezve. Amikor jó
puhára főtt, adunk hozzá egy tojást és 30 deka reszelt sajtot. A masszából kis
gombócokat formálunk, amiket zsemlemorzsában megforgatunk, majd olajban
kisütünk. Adhatunk hozzá zöld salátát, de tésztasalátával is isteni. Egyszerű,
de ízletes előétel, érdemes kipróbálni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése