CSÓK(it) MINDENKINEK!

CSÓK(it) MINDENKINEK!

Egyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy maci, aki nagyon ráfaragott a Valentin napra, ugyanis valaki úgy gondolta, a fehér bundácskáján baromi jól mutatna a piros szín, hát szíven szúrta egy hatalmas késsel, valahogy így.

Mint tudjuk, szegény kis mackó esete nem egyedi. Sokak szíve vérzik Valentin napon, mert sajnos magányosan ülnek otthon, sírnak, sajnálják magukat…nem, hogy inkább betennének egy jó filmet, vagy kézbe kapnának egy vicces könyvet, vagy egyszerűen csak áldanák azt a napot, amikor a legrosszabb fej pasi lelépett az életükből. Hahó, a Valentin nap nem a gyászoló szívek majálisa! Mondják, hogy a szerelem ünnepe, de én jobban örülök annak, ha inkább szeretetről beszélünk, akárcsak karácsonykor. Mert ha az agyoncivilizált USA már lenyomta a torkunkon a muffin után a február 14-i szívecskéket is, akkor legalább legyen annyi jogosultságunk, hogy eldöntsük, mit szeretnénk szeretniJ Én mindenkit, akit egyébként is KEDVELEK! Bár nyilvánvaló, hogy Bálint nap reggelén sem megyek le a plázába, hogy felvásároljam az összes ugráló, zenélő plüss szívet, de azt hiszem, ettől függetlenül mindenki érzi, akinek egyébként éreznie kell, hogy neki is készítem azokat a finomságokat, amelyeket hamarosan Veletek is megosztok.

Szerencsésnek mondhatom magam, ugyanis „szaporodik” azok száma, akiket szerethetek. Két hete megszületett a kis keresztfiam, Boti, akit, ha nem bánjátok, se Valentin nap alkalmából nem öltöztetünk Cupidonak, se karácsonykor angyalkának, de vélhetően majd nagyon megkritizáljuk az első lányt, akit hazahoz azzal a szöveggel, hogy járnak. Na de ez még elég messze van, addig jó sok szülinapi tortát megsütök neki.

Kovácsoltvas rózsa, hernyóselyem férfigatya, virágzó tea, mint szerelmi vallomás, i love you varázstojás, feromon kölni, szívekkel kihímzett lábtyű! Tyű! Hát mit is mondhatnék, ennyi hasznos holmi, és mind annak, akit szeretünk. Remélhetőleg örül majd neki és viszonzásul kapunk tőle egy napkeltekor kivirágzó bugyit, ami esetleg sípol, ha jönnek a nehéz napok, hogy partnerünk ne reménykedjen hiába. Bizony mondom, tényleg szuper ez a Valentin nap…De én ajándékként maradok inkább egy csóknál.

Vagy ha nem veszitek zokon, inkább ajánlanék egy isteni csoki mousse-t, amit gyorsan és egyszerűen el lehet készíteni, ráadásul csábító ajándéknak sem utolsó! Ha kipróbálod, garantálom, örökre hálás leszel a receptért!

CSOKI MOUSSE

No, lássuk csak, mi kell ehhez az isteni desszerthez, azon kívül, hogy legyen kedved kimenni a konyhába. Mert figyelmeztetlek, ha csak úgy ímmel-ámmal fogsz hozzá, biztosan nem sikerül. A mousse ugyanis szerelemmel készül, na meg csokival, vajjal, tojással és tejszínnel. Ha mindent előkaptál a hűtőből, vízgőz felett olvassz másfél tábla fekete csokit. Bevallom, én gázláng felett teszem egy kis lábasban, de ezzel csak akkor próbálkozz, ha nagy gyakorlattal rendelkezel. A csokiba tegyünk kb. 2 deka vajat és keverjük simára a masszát. Ezután adjunk hozzá két tojás sárgáját és főzzük sűrűre a keveréket. Ezt követően hűtsük ki. Ha szeretnénk, tehetünk bele chilit, narancshéjat, mentát. Ez utóbbi a kedvencemJ Amíg hűl a csokis massza, a tojásfehérjét verjük kemény habbá. Ugyancsak kemény habot verünk 2,5 deci tejszínből. Kis trükk! Ha a tejszín nem akar eléggé megkeményedni, tegyünk hozzá 1-2 teáskanálnyi lisztet. Tudom, meglepő, de bejön! Amikor a csokis massza kihűlt, keverjük bele a tejszínhabot, majd a tojáshabot is, de óvatosan! A lágy krémet poharakba töltjük, lehűtjük, és jó gyorsan megesszük. Ebből a keverékből egyébként kétféle krémet is csinálhatunk. Ha csak kicsit keverjük össze a csokit a habbal, márványos mousse-t kapunk, ha teljesen összedolgozzuk, esetleg 1-2 teáskanál kakaót adunk hozzá pluszba, igazi csokicsodát varázsolhatunk az asztalra!