RÓM(a)eó, PIZZA, PÁRIZS

Róm(a)eó, Pizza és Párizs

Nincs is annál nagyobb szívás, mint amikor az embert arcon vágja a vegytiszta igazság, vagyis, hogy amit addig képzeltél valamiről, hát az olyan messze van a valóságtól, mint Makó Jeruzselemtől.

Én éveken át úgy áhítoztam Párizsra, mint kisgyerek a színes cukornyalókára. Elképzeltem, milyen lesz végigsétálni a Champs-Élysées-n, a számban éreztem a créme brulée mámorító ízét, láttam az elegáns hölgyeket kezükben Louis Vuittonnal, ehelyett megkaptam a mezítlábas hajléktalanokat, a tinédzsereket rángató rendőröket, meg a bolhapiacot. Biztosan rossz helyre küldtem el a kérvényemet, amikor annak idején azért fohászkodtam, hogy láthassam Párizst. Egy vicces angyal bizonyára véletlenül abba a levélszekrénybe tette be a levelemet, amelyen az a felírat állt, gyere csak Párizsba, mi majd jól kicseszünk veled. Látni akarod az igazi várost, akkor nesze neked!

Más gatyarohasztó hőséget fog ki augusztusban, amikor megérkezik a Charles De Gaulle-ra, naná, hogy mi esőben landoltunk és onnantól kezdve egy héten keresztül olyan érzésem volt, mint ha valami tévedés folytán rossz térbe és időbe keveredtünk volna. Csak poénból raktam be a kabátomat a bőröndbe, de végül még az is kevésnek bizonyul, ugyanis a hőmérséklet bizony még délben sem haladta meg a 15 fokot. Míg másokról csini, pántos pólós képek készülnek Párizsban, addig rólunk szinte csak olyanok vannak, ahol vagy esőkabát, vagy hat pulcsi van rajtunk. Ragoznom nem kell, ha egyszerre mind a hat ruhadarab rajtam volt már a második nap, milyen szagom lehetett a hetedik nap végére. Nem csoda, ha a romantikázás egyetlen egyszer sem jutott eszembe az egy hét alatt. És ha ez még nem lett volna elég, hát akkor éppen Párizsban megkóstolhattam életem legvacakabb croissanját és créme brulée-jét is. A varázs akkor illant el végleg, amikor az egyik éteremből kitessékeltek bennünket, mert közöltük, hogy csak kávézni szeretnénk. Persze franciául üvöltöztek velünk, holott a kezemben lévő térkép még a leghülyébbek számára is nyilvánvalóvá tette, hogy nem a szomszéd sarokról ugrottam le kutyát sétáltatni, hanem vélhetően egy tájékozatlan és a helyi erők mogorvaságától halálra rémült turista vagyok.

S míg Párizsban csalódtam, addig Róma valóban maga volt a megtestesült álom. Utálok klisékben beszélni, de tényleg nem tudok jobb szót mondani az olasz fővárosra, mint bellissima :-) Napfény, az élő történelem, édes emberek és csodálatos ételek. Képzelj el, egy olyan helyet, ahol már kilenckor kényszert érzel a spagetti evésre és ezt addig műveled, amíg betegre zabálod magad. A pizza szaftos, a fagyi krémes, a férfiak pedig tényleg Rómeók. Ha ott azt mondták volna nekem, helyben kitépik a szívem és meghalok, nem bántam volna. Igaz, előtte kértem volna még egy paradicsomos bazsalikomos paninit:-) Ráadásul olyan mázlim volt, hogy az egyik pizzériában találkozhattam egy magyar lánnyal, akiről kiderült, hogy évek óta Rómában él, és a férje tulajdonában van az a hely, ahová betévedtünk. Látva a gasztronómia iránti szenvedélyes szerelmemet, megengedték, hogy belessünk a konyhába, sőt azt is megmutatták, hogy készül az eredeti pizza. Olyat persze itthon, sosem tudunk csinálni, de valami hasonlót, most megpróbálok megosztani veletek. Nekem eddig mindig sikerült jól elkészíteni, és akik megkóstolták, azok sem panaszkodtak. Hát essünk most neki közösen.

                                PIZZA

Első lépésként egy deci langyos, cukros tejben futassunk meg egy élesztőt. A kenyérsütő gépbe, vagy a tálba tegyünk fél kiló lisztet, három teáskanál sót, négy kanál olívaolajat, az élesztős tejet és kb. négy deci langyos vizet. Ebből egy rugalmas, nem ragadós tésztát kell gyúrni. Ha géppel készítjük, akkor az 1 óra 20 perces dagasztó-kelesztő programot használjuk. Ha nem, akkor jól dolgozzuk ki a tésztát és 1 órát kelesszük meleg helyen. Azután formáljunk négy cipót, majd nyújtsuk kerek lapokra mindegyiket. A tésztát kenjük meg olívaolajjal, de a szélét is, hogy ne száradjon ki. Erre kerül a paradicsomszósz, rá egy kis cukor, só, bors és fokhagyma. A feltét bármi lehet, én a paradicsomos mozzarellás változatot kedvelem a legjobban. De tehetünk rá lilahagymát, paradicsomot, füstölt sajtot, olívabogyót és kapribogyót is. A feltétek elkészítésének csak a képzeletünk szab határt. Közepes hőfokon kb. 15 perc alatt elkészül.