2012. február 18., szombat

MAGYAROS specialitás, avagy a nagy lenyúlás MAGYAROS specialitás, avagy a nagy lenyúlás


MAGYAROS specialitás, avagy a nagy lenyúlás

Itt a piros, hol a piros, lepukkant pályaudvari wc-k, 100 ezres cukrászdai számla, bunkó taxisok és a nagy "közpénzlenyúlás", ahogy szegény Cseh Tamás énekelte annak idején.

Itt a piros, hol a piros? :-)
Ez Magyarország a külföldi barátaim szemével. És, hát hiába próbálok tiltakozni, hogy nincs igazuk, máris sorolják a friss történeteiket, amelyeket az utóbbi egy hétben szereztek Budapesten. Szegények azt hitték, hogy a villamoson is lehet jegyet venni, és mivel nem volt náluk utazásra jogosító ticet, naná, hogy az ellenőr megbüntette őket. Nem is ez verte ki náluk a biztosítékot, hanem az, amikor a BKV-s közölte velük, hogy most azonnal 66 ezer forintot csúsztassanak be az ő farzsebébe. Mivel nem beszélnek magyarul, az ellenőr meg nem tudott angolul, azért a karszalagos fickó activityzni kezdett velük. Elmutogatta a hatvanhatot, majd a jó magyar forintot végül a zsebére mutatott, hogy véletlenül se legyen félreértés. Korrumpálni ugyan volt esze az ellenőrnek, arra viszont már nem gondolt, hogy magán hagyta a névjegyét, így pénzt ugyan nem kapott, de feljelentették őt a feletteseinél. Persze nem vagyok meggyőződve arról, hogy bárki is számon kéri majd, ha csak nem azért, miért nem volt ügyesebb és miért csak 66 ezer forintot kért, miért nem többet.
Még szinte ki sem heverték a sokkot, amikor a Liszt Ferenc tér egyik éttermében egy akkora számlát kaptak vacsora után, hogy abból akár a Parlamentet is megvásárolhatták volna, nem, hogy két adag töltött káposztát. S hiába volt jó a magyaros étel, a szájukban keserű szájíz maradt. 
Egy másik alkalommal a Duna plázából a Nagymező utcába szerettek volna eljutni, s mivel előre lerajzoltam nekik az útvonalat, rögtön levették, hogy a taxis baromi rossz irányba indul el velük. A fickó nyílván úgy gondolta, még van ideje vacsoráig, neki belefér egy kis városnézés, ráadásul így majd téliszalámi is kerülhet a szendvicsébe párizsi helyett. A barátaim ugyan próbáltak tiltakozni, hogy nem a Parlamentet szeretnék megnézni és ugyan ne kavirnyáljon már velük a taxis össze-vissza az V. kerületben, de a sofőr tojt a fejükre. Csak azt hajtogatta, dugó, meg erre gyorsabb, és mikor 45 perc múlva megállt a Nagymező utcába az elvárható számla helyett, annak a háromszorosát mondta be. Szegény balekok, meg fizettek, mint a katonatiszt, mert már tele volt a hócipőjük a veszekedéssel, meg a reklamálással.
Hát ilyen a magyaros vendégszeretet és hiába léteznek még becsületes emberek is ebben az országban, a zsiványok és köpönyegforgatók miatt soha nem fogjuk levetkőzni magunkról a negatív jelzőket.
S, hogy a mi szánkba ma se maradjon keserű szájíz, nézzünk valami igazán finomat, ma éppen magyarosat. Mert ehhez van kedvem és hétvége lévén most egy kicsit macerásabb kaját is be lehet vállalni.

MAGYAROS RAKOTT KÁPOSZTA

A rakott ételek elkészítésénél az egyik legfontosabb dolog, a sorrandiség átgondolása. Ha jól tervezel, időt, energiát és ezáltal pénzt, na meg egy csomó idegességet spórolsz meg. Éppen ezért ajánlom, hogy mindig azon alapanyagok főzésével kezd a munkát, amelyek a leghosszabb ideig készülnek el. Ebben az esetben ez nem más, mint a savanyú káposzta. Ám mielőtt a fazékba teszed, mosd át alaposan hideg vízben, hogy ne legyen se túl sós, se túl savanyú. 
Míg a káposzta a vízben ázik, addig egy kuktában kis olajon dinszteljünk meg egy nagy fej kockára vágott vöröshagymát. Majd húzzuk le a tűzről és tegyünk rá pirospaprikát, sót, borsot és köményt. A fűszeres hagymára tegyük rá a káposztát, majd keverjük össze, hogy a káposztát mindenhol érje a keverék. Végül annyi vizet öntsünk rá, hogy éppen csak ellepje. A káposztát főzzük puhára, a kuktában ehhez elég 35-40 perc, lefedett lábasban kb. 1 óra 15 perc. Közben egy serpenyőbe hevítsünk kis zsíradékot és tegyünk rá egy nagyobb csésze rizst, majd adjunk hozzá kétszer annyi vizet, mint a rizs volt, majd főzzük meg. Közben egy tepsit kenjünk ki vajjal, tegyünk bele egy réteget a megfőtt káposztából, majd halmozzunk rá egy réteg rizst, aztán fedjük be tejföllel és reszelt sajttal. Majd ismételjük meg az előbbi sorrenbe a rétegezést. A rakottas tetejére káposzta kerül. Végül a tejfölbe üssünk 1 tojást és jól keverjük bele. A keverékkel fedjük be a rakott káposztát, majd magas hőfokon süssük addig, amíg a teteje megpirul, de kb. fél órát. Tapasztalatom szerint ez az étel másnap még finomabb, mert addigra jobban összeérnek az ízek.

2 megjegyzés:

  1. Bravó :) látom a helyzet semmit nem változott abban az országban, félelmetes, egyébként nagyon sok külföldön élő magyar is ugyanígy viselkedik, aki nem, az ritka mint a fehér holló, jobb elkerülni a "kedves" honfitársakat.
    A rakott káposzta recept jól hangzik, én is hasonlóképpen szoktam csinálni, nagy ritkán, mert nem szeretem a hagyományos kaják átiratait, de én teszek hozzá tofut is.

    VálaszTörlés
  2. Úgy is biztosan nagyon jó:-) Köszönjük a tippet!

    VálaszTörlés