2012. február 22., szerda

Mehet a LEVESBE


Mehet a LEVESBE - Mese a "Moslékosról"

Ha valaki még egyszer meglátná, hogy bemegyek a „Moslékosba” és ott pénzt adok valamiért, felhatalmazom, vágja le a kezem, vagy döfjön tőrt a szívembe. Ezután elrettentő példaként  tűzze ki felnégyelt testemet valami magas és feltűnő helyen álló épületreJ
Ki tudja, mi van benne?
Nos, hol is kezdjem? A Moslékos, az egy hely, ahol ételeket főznek és eladnak, vagyis drága pénzért (meg)etetik a népet, egy nagy rakás szarral. S mivel a közelben nem igazán van hasonló étkezde, így nagyon sokan már csak megszokásból, na meg lustaságból is odajárnak. Azt nem árulom el, hogy hol van, mert a végén még hitelrontásért beperelnek, pedig biz’ isten, megérdemelnék, hogy leleplezzük őket. Egyébként úgy sejtem, hogy a mi „Moslékosunk” cseppet sem egyedi jelenség, kicsiny hazánkban a monopolhelyzetben lévő gyorskajáldák egy része szintén mocsokmód drága és ráadásul még a kaja is rossz, amit árulnak. Hát a mi „Moslékosunk” is pont ilyen. Az étel silány minőségű és a legtöbb embernek megfájdul tőle a gyomra, ha megeszi. Ráadásul a kiszolgáló személyzet többsége bunkó, flegma és úgy vágják az ember elé az ételt, mint ahogyan azokban a régi börtönfilmekben a fegyőrök tették azt a rabok elé. Egyébként nem akarom tudni, hogy mit tesznek az ételekbe, mert amíg csupán elképzeléseim vannak róla, addig csak félek attól, hogy egyszer majd bélfertőzéssel visznek kórházba, ha meg biztosan tudnám, talán rémületembe azonnal fel is dobnám a talpam.
S mivel a "Moslékosban" megpróbálnak a korral haladni, egy ideje már külön kaját készítenek a vegáknak. Bár ne tennék. Az ugyanis gyakorta úgy néz ki, mint ha az előző napi maradék köreteket kaparták volna össze, amitől vélhetően még Zsuzsi barátnőm Inez kutyája is vinnyogva menekülne, ha elé tennék. Ráadásul mindezt 1000 forint körüli áron adják. Nem értem, hogy nem ég le a bőr a képükről. Mert ha legalább minőséget kínálnának, még el is fogadnám ezt az árat, de így? Persze mi vagyunk a birkák, akik a felsorolt körülmények ellenére is nap, mint nap a „Moslékos” vályújához járulunk, és a szarért is fizetünk, mint a katonatiszt.
Itt a meggy, hol a meggy?
A minap azonban történt valami, ami végképp kiverte nálam a biztosítékot. Meggyes piskótát vásároltam és már attól is lábon hordtam ki egy infarktust, hogy 300 forintba került, de amikor kibontottam az alufóliából és láttam, mit kaptam, végleg eldurrant az agyam. Egy darab piskótávég lapult a csomagolásban, amiben összesen egy fél szem gyümölcs volt. Akkor értettem meg, hogy a modortalan pultos lány miért dolgozott olyan sebes kézzel a csomagolásnál, mint Rodolfo. Nyílván tudta, hogy a legsilányabb részeket is el kell passzolnia, s mivel egy szőke nő került útjába, hát gondolta, rásózza. Elismerésem, bejött a trükk. S, hogy lássátok, nem kamuzom, azonnal meg is örökítettem a csodálatos süteményt. Íme.
Életem során ennél csak egy megrázóbb élményem volt. Jó tíz évvel ezelőtt a szerkesztőség mellett volt egy büfé, ahol rendszeresen ettünk. Nem volt más….Egyik alkalommal a lány, aki unott fejjel csak azt tudta kérdezni, szőke vagy barna cólát kérünk, olyan hanyag eleganciával hajította ki a szemünk láttára a csótányt a nagy kondér levesből, hogy még csak a szeme sem rebbent. Majd merített egyet hatalmas kanalával, és elénk rakta a káposztalevest, jót étvágyat kívánva hozzá. J Ma nálam is káposztaleves kerül terítékre, de ha nem bánjátok, ezúttal hús nélkülJ

KÁPOSZTALEVES

A félreértések elkerülése végett, amit most ajánlok figyelmetekbe, az nem korhelyleves és nem is az a fogyis borzalom, amit az 1990-as évek végén sokan kondérszámra főztek. Ez egy debreceni specialitás, legalábbis azt hiszem, mert édesanyámtól tanultam. Érdemes kipróbálni, mert gyors és finom. Egy fej káposztát csíkokra vágunk, valamint egy nagyobb sárgarépát is felszeletelünk. Vajon megpirítunk egy kanál lisztet, majd hozzáadunk egy teáskanál pirospaprikát. Erre dobjuk rá a felszeletelt zöldségeket, amelyeket sózunk, borsozunk és kis köménnyel is beízesítünk. Ezt követően a káposztát felöntjük vízzel, és lefedve puhára főzzük a zöldségeket. Amikor kész, egy kávéskanál lisztet tejjel kikeverünk, majd a levesre öntjük, és addig kevergetjük, amíg újra felforr. Nagyon finom étel. Húsevők tehetnek bele kolbászt is. Én kipróbáltam szójavirslivel, nekem nem jött be. De ez is ízlés kérdése.J

2 megjegyzés:

  1. Ezért részesítem előnyben a krisnás éttermeket, ha a városban kell ennem :) Nemcsak használhatóan vega, de biztos lehetek abban is, hogy jó alapanyagokból, tisztán és szeretettel készül az az étel. persze indiai ízek kedvelői előnyben, de csak ajánlani tudom :P

    VálaszTörlés
  2. Köszönjük Orsi! Én imádom az indiai ételeket! :-)

    VálaszTörlés