Lábazzunk – Ez meg itt,
LECSÓ
Vajon mi járhatott Mária
Magdolna fejében miközben könnyével áztatta, majd megmosta, beolajozta és
megcsókolta Jézus lábát? Kötve hiszem, hogy arra gondolt, ez a Jézus jobban is
odafigyelhetne a pedikűrjére…
A tökéletes láb...:-) |
„Tökéletes házi pedikűr
otthon, hogy csókolnivaló legyen a lábad a szandálban.” – hirdette egy cikk a
napokban. Hát erre persze rákattintottam, na nem azért, mert annyira érdekel a
házi lábápolás, hanem mert kíváncsi voltam, már megint mi az a fa***g amivel
hülyítik a jónépet. Mert ez a cím bizony még a legrutinosabbakat
is meg tudja vezetni. Na persze én is beszoptam, mert naná, hogy valami pikánsat sejtettem a háttérben J Még akkor is, ha valójában tudtam, az áztatáson
és a reszelésen kívül bizonyosan nem lesz más a cikkben. Az erotika valóban elmaradt, csak úgy, mint a lábcsók, csak a csalódottság
maradt, meg az a nosztalgikus érzés, hogy a büdös francot, ezek már megint
átvertek…
...ami ekkora lesz:-) |
Tudom, hogy sok férfi
lábfetisiszta, de azt azért kötve hiszem, hogy a nők többsége azzal a perverz
gondolattal a fejében vagdosná otthon a körmét: „sosem lehet tudni, jobb ha
ápolt, hátha ma még valakinek a szájában köt ki a nagylábujjam”. Az sem túl
életszerű, hogy az ember azt mondja a pedikűrösének: „gyorsan szedd ki a
tyúkszememet, mert ma randim lesz és hátha, a pasi a lábamat akarja
csókolgatni”. Azt azért elképzelem, amint az első randin a pasi szó szerint
levesz a lábadról, majd ledob az ágyra, kézbe veszi a szandálos lábadat és
megdöbbenve azt mondja: „ma itt nem lesz francia, mert a lábkörmöd sem az”. Hát
ez szívás…
Mindenesetre a magyar nyelv
tagadhatatlanul beszédes, hiszen a repedt sarkú kifejezés ugye olyan nőkre
utal, akik rosszak, vagyis akiknek a lábát senki nem csókolgatná, már csak a
lábuk állapota miatt sem, meg mert hát nem is arra valókJ Na
de mielőtt még jobban belekeverednék ebbe a lábápolási eszmefuttatásba, nézzük
inkább a mai ajánlatomat. Legyen ez az egyik nagy kedvencem, a tejfölös lecsó.
Egyszerű, ráadásul eltehető télire is.
TEJFÖLÖS
LECSÓ
Ahány ház, annyi szokás. Én
azzal indítok, hogy vajon megpárolom a hagymát, jó sokat. Ezt követően
hozzáadok karikára vágott paprikát (TV és Kápia), némi chilit, majd sózom,
borsozom és pirospaprikával is meghintem. Majd sütöm a zöldségeket, ezután pici
vízzel párolom. Amikor a paprika már puhult, hozzáteszem a kockára vágott
paradicsomot, melynek mennyisége egyharmada a paprikának. Az egészet szaftosra
párolom, majd tejföllel a tetején tálalom. Friss kenyeret adok hozzá.
Amennyiben szeretném eltenni télire, tejföl nélkül még forrón üvegbe teszem és a tetejére olajat öntök, úgy, hogy teljesen elfedje. Jól lezárom, majd bedunsztolom, és ott hagyom kihűlni.
Amennyiben szeretném eltenni télire, tejföl nélkül még forrón üvegbe teszem és a tetejére olajat öntök, úgy, hogy teljesen elfedje. Jól lezárom, majd bedunsztolom, és ott hagyom kihűlni.
szerintem a sznobéria csúcsa mostanában a halpedikűr.... egyszerűen elképzelhetetlennek tartom, hogy a nyúlos szájukkal csipegessék a lábamat... abba meg bele se gondolok, hogy előttem milyen gombás paták lóghattak a vizben... grrrrrr... de legalább nem olcsó... viszont drága...
VálaszTörlés