2012. május 16., szerda

Ölelésért nem PUNCSOLOK!


Ölelésért  nem PUNCSOLOK!

Neked mi a kedvenc szavad? Nekem, ostoba. Te megölelnél egy idegen embert, csak azért, mert arra kér? Én, soha nem lennék ilyen ostoba, még akkor sem, ha ezért megvetnek. Te szerinted, kik vállalják be, hogy idegeneket szólítsanak le az utcán sárga táblával, hogy öleljék meg őket? Én nem tudom, de láttam, hogy a többség koszos ruhát viselt és egy foga volt.

Azt hiszem, hogy már megint lemaradtam valamiről, vagy átaludtam, amikor a híradóban bemondták, ebben az évben áthelyezik más időpontra az Ölelés Világnapját. Mert, hát hiába kerestem a neten, nem találtam arra utalást, hogy ma kellene vad idegeneket ölelgetnem, ezzel szemben az egyik budapesti téren letámadtak, hogy ugyan adjak már egy ölelést.
VGYÁZAT! MÁR AZ ÖLELÉST IS HAMISÍTJÁK! Mert, hát 2012-ben bizony július 7-én lesz az ölelés napja, nem pedig május 16-án. Ettől függetlenül a sárga táblás emberek kéregettek, ezúttal nem pénzt, hanem ölelést. Felettébb kínos volt a dolog, mert többségük látszólag ápolatlan volt és hát az embernek még közel menni sem igen lett volna kedve hozzájuk, nem, hogy testi kapcsolatba kerülni velük. Bevallom őszintén, rohadt nagy sóhajtás tört fel belőlem, amikor azt láttam, nem én vagyok az egyetlen, aki fintorogva kikerüli őket. Megjegyzem, elég gázos, hogy még nekem kell szégyellnem magam, amiért ilyen alakokat nem akarok ölelgetni, ki tudja milyen célból.
Abban sem hiszek egyébként, hogy attól jobb lesz a világ, ha felszólító módban szeretjük egymást és parancsszóra mosolygunk vadidegenekre.
Vajon mi jöhet még? Majd arra szólítanak fel az utcán, hogy csókolózzák vadidegenekkel, vagy szüljek nekik gyereket, mert ha nem teszem meg, leköpdösnek azok, akik "igazán jó emberek"? Talán még ez is megtörténhet. Engem azonban ez sem izgat, ennek ellenére sem puncsolok az utcán nyilvános szeretetre felszólítóknak.
Ezzel szemben szívesen puncsolok a saját konyhámban. A ma menü sem bonyolult, de ízletes és talán kicsit más, mint amit megszoktunk.

PUNCS SZELET

Ennek a süteménynek is klasszikus piskóta az alapja. Ehhez négy tojást szétválasztunk, a sárgáját négy kanál cukorral jól elkeverjük, majd hozzáadunk négy kanál vizet, 5 kanál lisztet egy sütőport és a felvert tojáshabot. A masszát kb. 20 perc alatt megsütjük 200 fokos sütőben.


Közben 3 deci tejbe teszünk 2 kanál porcukrot, igazi vaníliát, vagy aromát, 4 kanál lisztet és ebből puding állagú krémet főzünk. Ezután hozzákeverünk 2 deka vajat és kevés rumot vagy aromát, valamint pár csepp málna kivonatot, ami a színét adja meg. Ezt lehűtjük, majd ha már hideg, hozzákeverünk 25 gramm mascarponét. Ezt tesszük a kihűlt piskóta tetejére, majd befejezésként csokit reszelünk rá.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése