TÖKÉLETESEN fárasztó

Tökéletesnek lenni jó, tökéletesnek lenni mindenki álma, tökéletesnek lenni üdvözítő, de tökéletesnek lenni egyben a világ legunalmasabb dolga is.

Felszállni a 6-os villamosra, miközben vörös szőnyeget gördítenek eléd, bundás kenyérrel és frissen facsart narancslével várnak, valóban tökéletes munkába indulás lenne, de ha minden napon így indulna, egy idő után már visszasírnád a futtában lehörpintett hideg feketét is. Tökéletesnek lenni roppant fárasztó még annak is, aki ezzel a tökéletességgel minden nap közelebb kerül a Mennyországhoz. Ráadásul a tökéletes ember azok számára még fárasztóbb, akik körülveszik, ugyanis tökéletességéhez felnőni, tökéletesen lehetetlen. Éppen ezért az ilyen ember, baromira ne csodálkozzon azon, ha egyszer tökéletesen magára marad és úgy is hal majd meg.

Tökéletesnek lenni olyan, mint ha az ember egy életen át fekete-fehérben élné az életét. Minden kiszámítható, minden behatárolható, minden előre megtervezett, cuki és csinos, csak kicseszettül unalmas, és ha sokáig ezt csinálod, tökéletesen bedilizel tőle.

Hát igen, ez tökéletes...

Emlékszel még Pleasantvillere, a tökéletes kisvárosra? A világ legboldogabb és leggondtalanabb emberei éltek ott, akiknek az életében az jelentette a legnagyobb fejtörést, hogy hogyan szedjék le a fára felmászott macskát. Aztán mosolygós tűzoltók ezt is megoldották.

Mindezek ellenére Pleasantvilleben élni a világ legszomorúbb dolga volt mindaddig, amíg meg nem érkezett a tökéletlen lány, aki felforgatta a rendet. Az szokatlantól minden kivirágzott és rózsaszínbe borult a világ. Hát ilyen tökéletes tökéletlenségre vágyom! :-)

Olyasmi helyre akarok "disszidálni", ahol a gumicukortól nem törik ki az ember foga, futás közben nem bicsaklik ki a lába és a meggondolatlan szex következménye nem a tripper és a nem kívánatos terhesség.

Igen, határozottan állíthatom, plaessentville-i lakos szeretnék lenni, talán már holnap megigénylem a vízumot aztán meg rögtön a letelepedési engedélyt is. Ha meg nem kapok, hát majd keresek egy kamionsofőrt, aki jó pénzért átcsempész oda, ahol tökéletesnek lenni nem elvárás, hanem lételem :-) Addig azonban készítsünk valami igazán tökéletes desszertet, ami még Pleasentvillben is megállná a helyétJ

TÖKÉLETES HÁZI KRÉMES

Először a kész réteslapokat sütöm meg egyenként egy tepsi hátulján. Ezek elkészítéséhez csupán pár perc szükséges. Én 200 fokon szoktam sütni és folyamatosan figyelem, meg ne égjenek.

Közben 6 tojás sárgáját elválasztom a fehérjétől. Ez utóbbiból kemény habot verek pár csepp ecettel és kb. 80 gramm porcukorral. Aztán a sárgához adok 80 gramm cukrot, amellyel addig keverem, amíg ki nem fehéredik. Majd 30 deka lisztet és 3 deci tejet beleöntök és egy habverővel kis lángon sűrű krémet főzök belőle. Állandóan kevergetem, különben könnyen rántotta lesz belőle. Amikor langyosra hűlt, hozzáadok kb. két deka vajat és belekeverek egy zselatin fixet, majd a tojáshabot. A réteslapra ráterítem a krémet, ennek tetejére kemény habbá vert tejszínt kenek, végül az egészet réteslappal fedem be. Nagyon finom desszert.