ZÖLDSÉGEKET beszélek!

ZÖLDSÉGET beszélek – Rés a kereskedelmi pajzson

Felemelem a szavam a másnaposokért, a munkaholistákért, a későn fekvőkért, az éjszakai zabálókért, a hamburger imádókért, a nikotinistákért és mindenféle kényszeresekért. Nem bolondultam meg, csak megvilágosodtam és levontam a következtetéseket. J

Este hét előtt ezt kapod....

 Nem történt más, mint, hogy megtaláltam a rést a kereskedelmi pajzson. Ha pedig megtaláltam, gondoltam, abba érdemes lenne beférkőzni, ha már egy ideje azon siránkozom,  jó lenne meggazdagodni. Arra pedig ebben az életben már nem igen van esélyem, hogy valaki csak úgy megdobjon egy honolului luxusingatlannal – ez egyébként mekkora képtelenség, hiszen ki bírna felemelni és eldobni egy házat – ezért aztán saját kezembe kell vennem a sorsom. Szóval eleget gondolkodtam már azon, mi a búbánathoz kezdjek, hogy dőljön a lé, most meg csak úgy hirtelen ölembe pottyant a válasz. Mert ahogyan mondtam, megtaláltam a rést a kereskedelmi pajzson.

Hét után már csak a kirakatot nézegetheted...

Salzburgban és környékén nyomulva felfedeztem, egy magyar agynak meglehetősen furcsának tűnő dolgot. Este hét után akkor sem tudsz vásárolni, ha kitör a nyavalya, ugyanis a boltok egész egyszerűen bezárnak. Még a legnagyobb üzletláncok is. Hiába mész toporzékolni, hogy a másnapos gyomrod joghurtot kíván, vagy elfogyott a klotyópapír, de még csak az sem hat meg senkit, hogy falra mászol, mert kínoz a nikotinéhség. Ezekben az esetekben, hát mondhatni ráb***ál a dologra. Ha nem vagy elég gyors, magyarázkodhatsz otthon Bertának, hogy épp az orrod előtt zárt be a Hofer és ezért nem tudtál bonbont hozni a randira, a kufircolás ez esetben nagy eséllyel kútba dőlt. És itt jönnék én a képbe. A kereskedelmi résbe a pajzson jól benyomulnék és titkos kis éjszakai közérteket csinálnék, ahol nem csak Mozart kugelt árulnék, hanem bizony mindent, ami éjszaka eszébe jut az embernek, mint a chips, a sör, a kávé meg a GPS. J Mivel azt feltételezem, hogy az osztrák hatóságok nem igen engedélyeznék, hogy megbontsam a kereskedelmi egységet, így kénytelen lennék olyan titokban üzemeltetni nonstop boltjaimat, mint ahogyan az ötvenes években az emberek a feketevágásból származó termékeket dugdosták.

S, ha ez mégsem jönne össze, van B-tervem is. Egerben csinálnék éjszaka is nyitva tartó büfétJ A minap ugyanis hiába tettük tűvé a várost egy hamburgeresért, hogy vega büféről már ne is beszéljek, azt sehol nem találtunk. Még a Szépasszonyvölgyben is a tyúkokkal zártak a bódék. Ez  tehát a nagy tervem, amely még bevallom elég necces, de hát ahogy mondják, az élet egy kalandtúra, csak persze az nem mindegy, hogy te vagy az, vagy valaki más, aki a hullámvasút kocsijával együtt lezuhan a mélybe, amikor az egész kóceráj összeomlik. Ezért mondom én azt, jobb ma egymillió, mint holnap három, mert azt már egyáltalán nem biztos, hogy megkapodJ

Kalandot keresni azonban nem csak adrenalin emelő tevékenységekkel lehet, erre a konyha is megfelelő terep. A minap kipróbáltam egy receptet és magam is meglepődtem azon, hogy mennyire finom, pikáns étel kerekedett ki belőle. Még az is lehet, hogy sokaknak nem jön be első hallásra, de komolyan mondom, érdemes kipróbálni.

ZÖLDSÉGKOCSONYA

Különböző zöldségeket, brokkolit, répát, fehérrépát, bébikukoricát vajon puhára párolok, közben néhány tojást keményre főzök. Míg a zöldségek hűlnek, addig zselatint készítek, vagy a hagyományos módon, vagy pedig agaragarból, esetleg, Stabark vega zselésítőből. 

A zöldségeket ízlésesen felszeleteljük, lehetőleg szilikon gyümölcskenyér formába halmozzuk, aztán mint egy töltött fasírtba belerakjuk a főtt tojásokat, majd az egészet leöntjük a zselével, amelyet vagy zöldséglével, vagy sóval, borssal ízesítünk. Amikor megszilárdult, kifordítjuk a formából és szeletelhetjük. Először én sem gondoltam, de tényleg finom! J